Elfújta a szél, avagy számító módon érvényesülés egy biztonságát vesztett világban

A mű adatai:

A mű szerzője és címe: Margaret Mitchell: Elfújta a szél
A mű eredeti címe: Gone with the Wind
Megjelenés éve: 1936
Stílus / műfaj: népszerű irodalom / dráma, romantikus, történelmi
Korosztály: felnőtt
Kulcsszavak / témakörök: korlátoltság, számítás, felforgatás, társadalmi elnyomás, manipuláció

A mű jelentősége, ismertsége:

Margaret Mitchell regénye a megjelenését követően rövid idő alatt világhírű lett, néhány év alatt több millió példányban kelt el. A regény nyerte a legrangosabb amerikai irodalmi kitüntetést, a Pulitzer-díjat. A regényből 1939-ben azóta is nagy sikerrel játszott filmet forgattak, a filmek mellett a művet színpadra is adaptálták, színpadi musical is készült belőle.

elfujta_ a_szel

A mű rövid tartalmi kivonata:

A regény a 19. század közepén az amerikai polgárháború idején és azt követően játszódik az Egyesült Államok déli részén. A 16 éves Scarlett O’Hara egy gazdag georgiai ültetvényes elkényeztetett lánya, akinek kedvenc időtöltése a gazdagok partijain való részvétel és az őt körülrajongó vagyonos férfiakkal való flörtölés. Boldog élete akkor csap át boldogtalanságba, amikor beleszeret Ashley-be, a szomszéd földbirtokos fiába, a férfi azonban nem őt, hanem egy másik nőt, Melanie Wilkes-t választja feleségének. Scarlett kicsinyes bosszúból hozzámegy Melanie bátyjához. Az esküvő napján kitör a polgárháború.

Scarlett első házassága nem tart sokáig, mert férje rövidesen meghal a háborúban. Scarlett Ashley-hez és Melanie-hoz költözik Atlantába, részben azért is, hogy közelében legyen annak a férfinak, akit továbbra is szeret. Ashley elmegy a háborúba, a két nőnek pedig a jenkik támadása miatt menekülnie kell, így Scarlett visszatér a családi birtokra, ahol azzal kell szembesülnie, hogy a háború lényegében mindent elpusztított, a „régi világból” csak romok vannak, meghalt az anyja is, apját pedig a bánat emészti el. A háborút követően Scarlett önálló egzisztenciája megteremtése érdekében keményen dolgozik, és lehetőségei szerint felvirágoztatja a birtokot.

Scarlett közben elcsábítja húga vőlegényét, Frank-et, akivel összeházasodnak, azonban második férjét is gyorsan elveszíti. A gyászidőszakban egy rég ismert barát, Rhett Butler kéri meg Scarlett kezét, aki elfogadja a háborúban meggazdagodott vonzó szélhámos ajánlatát. Habár közös gyermekük is születik, Scarlett harmadik házassága sem lehet boldog, hiszen úgy érzi, hogy még mindig Ashley-t szereti, akit saját vállalkozásában alkalmaz, boldogtalanságát pedig fokozza, hogy gyermeke meghal. Scarlett és Rhett kapcsolatában a döntő fordulat akkor következik be, amikor Ashley felesége, Melanie meghal. Rhett biztosra veszi, hogy Scarlett kap az alkalmon, és átpártol ahhoz a férfihez, akit régóta szeret, ezért úgy dönt, hogy végleg elhagyja Scarlett-et, aki így 28 évesen magára marad.

A mű főszereplőinek kapcsolati rendszere és dinamikája:

A regény alapvetően Scarlett küzdelméről szól, arról az átalakulásról, hogyan válik “hercegnőből” a háború miatt szerencsétlen sorsú nő, aki azonban “összeszedi magát” és mint “dolgozó nő” megteremti saját egzisztenciáját. A hősnő manipulatív hajlamú, számító és önző, ugyanakkor “erős” személyiség, akit az események nem kímélnek: a háborús viszonyok miatt újjá kell építenie életét és a családi birtokot, párkapcsolatai, házasságai közben rendre zátonyra futnak. Ashley, aki megszeretett fiatalon, nem való hozzá, míg a szélhámos, a hősnőnél jóval idősebb Rhett Butler illik hozzá jellemben. A férfi azonban végül elhagyja őt. Scarlett sikeresen csábít el férfiakat, ugyanakkor azt a férfit, akit szeret, nem képes “magába bolondítania”, és a mű végén magára marad.

A mű kritikája:

A polgárháború előtti Dél feudális gazdálkodása és a polgárháború utáni kapitalista jellegű gazdasági rendszer egy eltérő szemléletű világ képét mutatja – előbbi rendezett és kiszámítható, utóbbi küzdelmes és bizonytalan jellegű. Az átalakulásnak azonban nem csak gazdasági, hanem nagyon komoly politikai, illetve emberiességi következménye is volt. A polgárháborúnak nem csak az volt a tétje, hogy az „északi” iparosított gabonatermelő farmergazdálkodás vagy a „déli”, monokultúrás, gyapottermesztésre épülő, nagyüzemi rabszolgatartó gazdálkodáson alapuló agrármodell “versenyképesebb-e”, hanem sokkal inkább az, hogy kik terjeszkedhetnek tovább a „Vadnyugat” új területei felé az észak-amerikai kontinensen.

A „jenkik” polgárháborús győzelme után az 1865-ös alkotmánymódosítással betiltották a rabszolgaságot, ami a déli nagyüzemi gazdálkodás végét jelentette. Kisebb családi gazdaságok jöttek létre, az Afrikából odahurcoltak alávetett helyzete nem szűnt meg, csak “cselédi” szereppé alakult. A regény tartalmi keretein túlmutat, ugyanakkor nosztalgikus szemléletet magyarázza, hogy a „Vadnyugat” meghódítása az őslakos „indiánok” elleni drasztikus népirtó fellépéssel párosult. Azok tehát, akik megszüntették a rabszolgaságot, ezzel látszólag humánus viselkedést tanúsítva, ezt követően a meghódítás alá vont területek „civilizálatlan” őslakosságát nem szolgasorba taszították, hanem szinte teljes egészében kiirtották, a kevés túlélőt pedig rezervátumokba kényszerítették.

A rabszolgaságot megszüntető alkotmánymódosítás után nagyjából száz évvel, 1968-ban történt meg az Egyesült Államokban a faji megkülönböztetésen alapuló apartheid végleges jogi felszámolása, illetve a választójog teljes körű szövetségi biztosítása az afroamerikaiak számára – ami azonban még nem jelentette a velük kapcsolatos társadalmi problémák megoldását, így többek között az elgettósodott nagyvárosi negyedek áldatlan állapotainak rendezését. A szisztematikus és aljas „vadnyugati” népirtáshoz, illetve az urbanizáció következtében kialakuló állapotokhoz képest a Dél rabszolgatartása egy “rendezettebb világ” képét mutatja.

A “jó és rossz” megítélése egy “relatív világban” nem “objektív valóság”, hanem rendre különböző állapotok összehasonlításának eredménye. Egy rabszolgatartó számára “jó” az az állapot, ha a maga megítélése szerint “korrekten” bánik dolgozóival, a rabszolga viszont a kényszerítettség, a kiszolgáltatottság és az “erős kötöttségek” miatt érezheti “kényelmetlenül” magát az adott helyzetben. De a “kényelmetlenség” állapota is adott esetben relatív: rendezett, kiszámítható, de erősen függő viszonyok között élni adott esetben jobb lehet, mint egy gettóban, munkanélküli drogfüggőként – ami egy rabszolgaságnál is drasztikusabb és fájdalmasabb kiszolgáltatottság, a “korlátlan lehetőségek” és a “szabad választások” közepette.

A rabszolgaság kényszerrendjét azonban a későbbi történelmi fejlemények nem igazolhatják – különös tekintettel arra is, hogy a déli konföderáció rabszolgatartó modellje a dél- és közép-amerikai országokban jellemző, európai hódítók által kialakított feudális jellegű nagybirtokos gazdálkodásból lett átvéve. A modell a cukornád termelésével összefüggésben lett kialakítva, ami azért különösen problémás, mivel cukorra azért volt szükség, hogy az európai elit számára megédesítse többek között azt a teát, ami a nem megfelelő készítési mód, azaz a hosszú áztatás következtében kioldódó csersavak miatt keserű lett – és amit ha autentikusan, rövid leöntéssel készítenek el, akkor nem kellett volna megédesíteni.

Figyelemre méltó körülmény, hogy míg a hagyományos társadalomban az emberek döntő többsége helyhez, illetve adott esetben “röghöz” és a termeléshez kötötten élte az életét egy szűk lokális térben, addig jelen volt egy globális, kontinenseken átívelő látásmód is, hiszen a tea Ázsiából, a cukor Dél-Amerikából származott, amit Afrikából elhurcolt rabszolgákkal termeltettek meg. A sajátosan “kozmopolita” szemlélet hátterében végső soron élvezeti szerek beszerzése és termeltetése áll, azaz a motivációt “drogok” adták. A termeltetési és szállítási rendszer pedig fegyveres erőszak és kemény pszichoaktív szerek, így különösen ópium és töményszesz bevetésével, azaz lényegében maffiamódszerek alkalmazásával kett kiépítve és fenntartva.

A mű alapvetően két világ ellentétére épül: a nagyüzemi rabszolgatartás “rendezett” és “átlátható” világával szemben, amelyben “mindenkinek megvolt a biztos helye”, áll a jenkik által kirobbantott háború, és az azzal járó káosz és pusztítás, majd az azt követő nehezen kiszámítható vadkapitalista világ. Az írói koncepció szerint a déliek, azaz a déli államokban élők  “jó emberek”, míg az északiak, a jenkik “gonoszak”, illetve egy másik vonatkozásban a fehérek “uralkodó emberek”, míg a feketék “szolgáknak valók”. A nosztalgia jegyében íródott mű “megszépítve” mutatja be a rabszolgatartást, majd az azt követő helyzetet, figyelmen kívül hagyva a rendszer súlyos problémáit, úgy állítva be a rabszolgatartást, mintha az egy elfogadható, természetes állapot lenne. A rabszolgatartásra, azaz kizsákmányolásra és elnyomásra épülő rendszer alapvetően önző, másokat kihasználó beállítódású és értékrendű személyeknek felel meg. A regény hősnőjének önző értékrendje jól tükrözi, illetve jól leképezi az önző rendszer működését, míg a jóságos földbirtokos Ashley nem illik a képbe.

Scarlett karaktere két ellentétes személyiség sajátos keveréke: a pozitív arca egy “jósághoz vonzódó”, kedves, szorgos, ugyanakkor naív és éretlen “kislány”, aki beleszeret egy becsületes, jellemes férfibe, és tartósan kötődik hozzá, míg a negatív arca egy számító, színlelő, manipulatív húzásokkal operáló, szépségével és személyes bájának varázsával gátlástalanul visszaélő, céljai elérése érdekében lényegében semmitől sem visszariadó, másokat eszközként kihasználó “kígyó-hercegnő”. A műben Scarlett pozitív vonásai gyengék, fejletlenek maradnak, míg negatív jellemvonásai feleerősödnek és meghatározzák tetteit. A negatív jellem erőssé válásának magyarázata, hogy szerelme visszautasítása miatt, illetve a háború viszontagságai miatt a jó arcát “elfújta a szél” – az írói koncepció szerint a negatív külső körülmények alakították negatívvá tehát Scarlett belső világát.

Scarlett alapvetően egy problémás jellemű karakter – nem véletlen, hogy a tisztességes és hűséges Ashley visszautasítja őt, hiszen látja a kedves kislány mélyén a veszélyes “kígyó-hercegnőt”. Scarlett problémás jellemét és gátlástalanságát jól mutatja, hogy bosszúból veteti el magát barátnője bátyjával, hogy elcsábítja húga vőlegényét, szétrombolva ezzel egy jó párkapcsolatot, illetve hogy a nála jóval idősebb, a háborúban bűnös úton meggazdagott szélhámosban, Rhett Butlerben talál társra és szövetségesre. Scarlett impulzív cselekedetei, aljas húzásai, valamint deviáns alkoholizálása felvetik a borderline személyiségzavar gyanúját – ami magyarázat arra, hogy miért nehéz őt elviselni, és miért hagyja el őt végül harmadik férje.

Sajátos körülmény, hogy az írói koncepció szerint a sors bünteti Scarlett-et: Scarlett gondtalan „hercegnői” életre vágyott, az életútja azonban egyáltalán nem „lányregénybe illően” alakul. Mintha problémás jelleme miatt a “sors” úgy alakítaná a körülményeket, hogy soha ne lehessen boldog: szerelme, akihez tartósan kötődik, következetesen elhárítja és visszautasítja közeledését, kétszer házasodik olyan férfiakkal össze, akiket nem szeret, csak az adott helyzetben “szüksége van rájuk”, viszont egyik házassága sem sikerül, három gyermeke három különböző férfitól származik, a mű végén pedig az a férfi, aki hozzá való és akivel leélhetné az életét, lelkiismeret-furdalás nélkül magára hagyja őt.

A mű értékelése:

A mű az 1920-as évek végén kirobbant és éveken át tartó világgazdasági válság után íródott. A válság idején sokak egzisztenciáját és álmait “elfújta a szél” – ezért lehetett siker egy olyan könyv, amelynek hőse erős, küzdeni képes egyéniség. A romantikus kultuszmű tartalmilag a hősnő magánéletének alakulása miatt és végkicsengésében is teljesen mértékben antiromantikus. Az életszerűség tekintetében azonban valószerűtlen, hogy egy elkényeztetett, csinos úrilányból dolgozó nő váljon, ahogy valószerűtlen az is, hogy számító jellemként egy hozzá nem illő, “jóságos” személyiséghez kötődjön. Sokkal valószínűbb döntés egy ilyen bajba jutott, csinos és manipulatív “úrinő” részéről, hogy egy gazdag férfit keres magának, aki eltartja őt. És ami szintén a probléma az életszerűség vonatkozásában: az ilyen jellemeket a fennálló társadalmi működés rendre nem bünteti, hanem jutalmazza.

A művel összefüggésbe hozható más alkotások:

Egy hirtelen támadt szélvész miatt kerül ki megszokott közegéből és kerül bele egy új világba egy fiatal lány Baum Óz, a nagy varázsló című művében.

Háború miatt szűnik meg Szabó Magda Abigél című regénye hősnőjének, Vitay Georginának “úri kisasszonyos” gondtalan élete.

Jane Austen Büszkeség és balítélet című regényének főszereplői is gazdag, a társadalom elitjébe tartozó férfiak oldalán szeretnék leélni az életüket.

Idős tábornok lesz férje és eltartója Tatjana-nak Puskin Anyegin című művében, miközben a mű címszereplője reménytelen szerelmes a lányba.

Gazdag, de torz személyiségű férfihez köti életét E. L. James ‘Ötven árnyalat’ regénytrilógiájának hősnője, Ana.

Záró megjegyzés:

Adott lehetőségek közötti választás leegyszerűsödik, ha a “békés elnyomás” vagy a “háborús káosz”, illetve egy “emberségen alapuló elnyomó rendszer” vagy egy “embertelenségen alapuló elnyomó rendszer” közül kell választani – alapvetően abban az esetben, ha ezek a megjelölések nem szubjektív, illetve manipulatív jellegű láttatáson, hanem objektív megítélésen alapulnak. Nehezebbé és elgondolkodásra kényszerítővé válik a választás azon feltételezés esetén, hogy az önkényességen alapuló elnyomás, illetve a háború nem szükséges állapota a társadalomnak, és ebből következően elképzelhető “normális” társadalmi rendszer, amelyben az egyén a “neki megfelelő helyen” van. Egy ilyen rendszer is elsőként szándékon alapuló választás kérdése – hozzátéve, hogy amiről nemhogy minta, de még elképzelés sincs a köztudatban sajátos és sajnálatos, és egyben elgondolkodásra késztető módon, azt meglehetősen nehéz megvalósítani.

 

Utoljára módosítva: 2020. 01. 11.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s