Egri csillagok, avagy a háborút elvesztettek alkalmi sikere

A mű adatai:

A mű szerzője és címe: Gárdonyi Géza: Egri csillagok
A mű angol fordításának címe: Eclipse of the Crescent Moon (A fogyó hold árnyéka)
Megjelenés éve: 1901
Stílus / műfaj: népszerű irodalom / kaland, romantika, történelmi
Korosztály: ifjúsági / felnőtt
Kulcsszavak / témakörök: identitás, társadalmi immunitás, lejáratás, manipuláció

A mű ismertsége, elismertsége:

Gárdonyi Géza Egri csillagok című, számos kiadásban megjelent regénye a legolvasottabb és legkedveltebb magyar regény, ami külföldön is ismert, számos nyelvre lefordították. A regényből film is készült. A 2003-ban az Egyesült Királyságban megszervezett The Big Read mintájára lebonyolított A Nagy Könyv programsorozaton az Egri csillagok lett ‘Magyarország legkedveltebb regénye’.

egri-csillagok

A mű rövid tartalmi kivonata:

A regény a mohácsi csatavesztést követő időszakban, az 1500-as évek második harmadában, a részekre szakadt Magyarországon játszódik. A törökök az ország nyugati és keleti része közé ékelődtek be, és a délvidéki Szerémségből kiindulva, a Dunántúl keleti, és az Alföld nyugati részét befolyásuk és ellenőrzésük alatt tartva hódító hadjáratokat indítottak egyrészt nyugatra, Bécs felé, másrészt keletre, Erdély, illetve a felvidéki gazdag magyar bányavárosok irányába, megpróbálva egyúttal elszigetelni egymástól a nyugati “osztrák” és keleti “magyar” országrészt. Ennek a nagyszabású, “országot megosztó” hadműveletnek volt része az egri vár elleni ostrom is.

A mű Bornemissza Gergely életútját mutatja be, aki a regényidő húsz éve alatt gyermekből várvédő vitézzé válik. A regény kezdetén a gyermek Gergelyt kislány barátnőjével, Vicuskával együtt elrabolja egy török, Jumurdzsák, akitől a gyermekek sikeresen megszöknek. Ezt követően Bornemissza néhány társával robbantásos merényletet tervel ki és hajt végre a szultán ellen, a megvalósításba azonban hiba csúszik, a célt elvétik. A törökök elkapják őket, a fogságból azonban ismét sikerül kiszabadulniuk.

A török szultán vendégségbe invitálja a magyar előkelőségeket, akik elfogadják ellenségük meghívását, és miközben a szultán vendéglátását élvezik, a törökök elfoglalják Budát. A szultán a vendégség alatt az egyik törökellenes főurat, Török Bálintot foglyul ejti. Bornemissza Gergely először gyermekkori szerelmét szökteti meg annak lakodalmáról, majd vele és más társakkal együtt megpróbálják csellel, illetve megvesztegetéssel kiszabadítani Konstantinápolyban Török Bálintot – de nem járnak sikerrel.

A főszereplők ezt követően Egerbe indulnak, ahová a törökök is felvonulnak a vár ellen, a magyarok pedig felkészülnek az ostromra. Jumurdzsák, hogy visszakaphassa amulettjét, elrabolja Bornemisza Gergely és felesége közös gyerekét, és a vár falánál kiabálva kéri vissza a számára fontos tárgyat. Gergely felesége egy alagúton keresztül próbál bejutni a várba férjéhez, a törökök azonban észreveszik és utánamennek. A magyar védők a törökök várba jutását a lőporraktár felrobbantásával oldják meg. Egy áruló tiszt, Hegedűs hadnagy törököket próbál behozni a várba, de elfogják és kivégzik őt.

A meginduló ostrom során a magyarok elszántan és fortélyokat bevetve küzdenek. Bornemissza Gergely robbanó tüzes kereket épít, a harcokban pedig a nők is részt vesznek, szurkot forralnak és öntenek rá a várfalnak létrákat támasztó, és azon a várba jutni próbáló törökökre. A törökök idővel felhagynak az ostrommal, és elhagyják a vár környékét, visszavonulnak, hátrahagyva holmijuk egy részét is. A király az eredményes, egész Európa elismerését kiváltó várvédelem után Dobó István helyére Bornemissza Gergelyt nevezi ki várkapitánnyá.

A mű főszereplőinek kapcsolati rendszere és dinamikája:

A mű alapvetően a hódító, elnyomásra törekvő törökök és az önmagukat megvédeni próbáló magyarok egymás elleni küzdelmét mutatja be. A magyar oldalon Bornemissza Gergely, a török oldalon Jumurdzsák a meghatározó karakter, mindketten trükköző jellemek. Kezdetben a törökök tűnnek erősebbnek, tekintve, hogy az ő szándékaiknak megfelelően alakulnak az események, a magyarok nem képesek érdemben tenni ellenük: a magyar főurak vendégségbe mennek a törökökhöz, mialatt ők elfoglalják Budát, Bornemisszáék viszont nem tudják kiszabadítani a törökök fogságából Török Bálintot. A regény meghatározó magyar főszereplői az egri vár ostrománál találkoznak, és az összefogásnak, az ügyességnek köszönhetően végül meghátrálásra kényszerítik a hatalmas számbeli fölényben lévő török sereget.

A mű kritikája:

A 15. században a technikai fejlődés következtében egyes nyugat-európai országok megindították a földrajzi felfedezéseket és ezzel párhuzamosan megindult a gyarmatosítás, valamint elkezdett kibontakozni a világkereskedelem és a kapitalista gazdálkodás. Kelet-Európában ebben az időben jelentek meg a muszlim török hódítók, akik komoly fenyegetést és veszélyt jelentettek a magát kereszténynek tartó Európára. A kelet-európai országok számára lényegében létkérdés volt a védekezés, a nyugat-európai országok kormányzatai, illetve az egyház nem nyújtottak érdemi, hathatós segítséget a hódítók ellen. A segítségnyújtás hiányának eredményeképpen a törököknek sikerült elfoglalniuk Kelet-Európa nagy térségeit, ami miatt a kelet-európai országok meggyengültek, elmaradott térségekké váltak.

A törökök a 15. század közepén, tehát az egri vár ostromát megelőzően nagyjából egy évszázaddal korábban kezdtek betörni délkeletről, a Balkán térségéből a Kárpát-medencébe, a Magyar Királyság területére. Az akkori uralkodó megerősítette a déli végvárrendszert, a törökök elleni védekezés élére pedig az ország legnagyobb földesura, Hunyadi János állt. A magyarok hadjáratot indítottak a törökök ellen, és megpróbálták visszaverni a seregeiket. Néhány győztes csata mellett diadalnak számított a nándorfehérvári vár megvédése, ami évtizedekre visszavetette a törökök hódítási kedvét. Az 1520-as években azonban megújult lendülettel támadtak délről a törökök, és a magyarok mohácsi csatavesztése, valamint a törökök további eredményes hódításai az ország három részre szakadásához vezettek.

A hagyományos társadalomban a honvédelem, azaz egy ország katonai védelme alapvetően a király és a nem adózó nemesek feladata, kötelessége volt. Ha bármilyen oknál fogva nem állt rendelkezésre megfelelő számú nemesi haderő, vagy az alsóbb néposztályok tagjait kellett ideiglenesen hadra fogni, vagy külföldi zsoldosokat kellett fogadni, vagy szövetséges ország hadseregét lehetett segítségül hívni. Fegyveres hadsereg ellen fegyveres hadseregnek kell harcolnia, nem pedig kalandvágyó “alkalmi alakulatoknak”, vagy civileknek, vagy épp nőknek. Ahol tehát civil férfiak, vagy nők, esetleg gyerekek harcolnak, ott már “nagy baj van” a hadvezetésben, az már a “végszükség”. A műben ilyen “végállapot” kerül bemutatásra: jól képzett katonák helyett egy “maroknyi” lelkes hazafi és civil védett egy várat sokszoros túlerőben lévő sereggel szemben – valószerűtlen eredménnyel: sikerrel.

A mű központi témájához kapcsolódó alapvető jelentőségű körülmény, hogy az egri vár elfoglalásának feladása elsősorban nem a magyarok bátorságának, leleményességének, összefogásának és kitartásának köszönhető. A törökök azért döntöttek az ostrom abbahagyása mellett, mert az ostrom idején ősszel szokatlanul hideg idő volt, aminek tartós elviseléséhez a török katonák nem voltak hozzászokva, illetve az ostromlókat  járvány is tizedelte. Az egri vár ostromához kapcsolódó említést érdemlő fontos körülmény, hogy egy osztrák zsoldosokból álló jelentős haderő állomásozott Magyarországon, amely sereg megtámadhatta volna a törököket – azonban erre a beavatkozásra nem került sor. A császári sereg csak abban az esetben lépett volna hadba, ha a török sereg Bécs ellen vonult volna.

Az egri “hadisiker” történelmi távlatban nézve csak egy győztes csata volt egy olyan háborúban, aminek megnyerésére a török erőfölény, a belső megosztottság, továbbá a külföld támogatásának elmaradása miatt nem volt lehetőség. A török hódítást megállítani Hunyadi János idején lehetett volna a magukat kereszténynek mondó országok katonai segítségével, a segítségnyújtás azonban elmaradt. A törökök a sikertelen ostrom után néhány évtizeddel később elfoglalták a várat: a vár védőinek szabad elvonulást ígértek, a vár feladása után azonban szavukat szegve a külföldi zsoldosokat leölték, a magyar férfiakat pedig rabigába és börtönbe vetették. A törökök magyarországi tartózkodásuk alatt keményen adóztatták és kíméletlenül sanyargatták a magyar lakosságot – igaz, hogy a keresztényről az iszlámra való tömeges erőszakos hittérítésre, illetve tömeges népírtásra nem került sor.

Amikor az osztrák seregek nagyjából 150 éves magyarországi török uralom kezdete után elkezdték kiűzni a törököket, nemcsak felszabadították, hanem önző szándékkal egyben döntő mértékben ellenőrzésük alá is vonták az országot – éppen úgy, mint évszázadokkal később tették ezt az oroszok a második világháborút követően. Az egri várat is javarészt osztrák haderő foglalta vissza a törököktől – az ostromot követően a többezres török védősereg szabadon elvonulhatott. Az osztrák katonák a várat megszállták, és a felsőbb katonai vezetés parancsára a vár külső védelmi vonalát teljes egészében felrobbantották, a falakkal és a bástyákkal együtt – majd ezt megtették szinte az összes fontosabb magyarországi várral, romba döntve ezzel a Magyar Királyság végvári  rendszerét.

A védők kitalált hősiessége a fikció-jellegtől függetlenül tanulságos: a védők egységesek, bátrak és töretlen elszántak voltak: elhatározták, hogy a végsőkig kitartva védik a várat – és ezt meg is valósították. A céllal lényegében mindenki egyetértett, a kívülről jövő, illetve belső bomlasztást nem tűrték el, egyezkedésbe és alkuba nem bocsátkoztak. A harcból a magyarok közül mindenki kivette a részét a maga módján: megvolt a védők között a munkamegosztás, és ha szükségesnek mutatkozott, a nők is harcoltak. Mindehhez járult az ügyesség és leleményesség: a magyarok váratlanul ki-kicsaptak a várból, illetve a harcban különböző egyedi megoldásokat, így forró szurkot, tüzes kereket és robbanószerkezeteket is bevetettek, melyekkel sikeresen rémisztették meg a támadókat.

A magyarok legnagyobb hibája a naivitás, illetve az ellenséghez való barátságos viszonyulás. Megtörtént esemény, hogy a magyar főurak elfogadták a szultán vendégségbe invitálását, amit ki is használt a szultán, hiszen a látogatás alatt fogják el Török Bálintot, illetve foglalják el Buda várát. A magyarok lényegében “udvariasak” és “előzékenyek” voltak halálos ellenségükkel szemben – a törökök viszont ezt a szívélyességet nem viszonozzák: amikor Bornemissza Gergely Konstantinápolyban megpróbálja megvesztegetni a török hivatalnokot Török Bálint szabadon engedése érdekében, a hivatalnok nem a magyar fogollyal, hanem török fegyveres katonákkal érkezik a megbeszélt találkozóra, és csak a szerencsén múlik, hogy Gergelyék el tudnak menekülni.

A valósággal nem egyezik a műben az, hogy a törökök a magyarországi területeken, illetve a magyarok a török birodalomban szabadon járhattak. Jumurdzsák magyarországi magánakciói, először Gergely és Éva, majd Gergely és Éva közös gyermekének Sopronból történő elrablása rendkívüli kockázatosságuk miatt valószínűtlen események. Hasonlóan valószerűtlen esemény a Török Bálint kiszabadítására tett kísérlet érdekében a török birodalomba történő bejutás, hiszen ebben az időben oda csak engedély vagy igazolólevél felmutatásával lehetett belépni. Ha a “kalandozók”, és köztük a friss házasok az ellenség kezére kerültek volna, csekély esélyük lett volna a túlélésre. Férfit magas váltságdíj fejében esetlegesen ki lehetett váltani a fogságból, nőt azonban csak egészen kivételesen.

A mű főhőse, Bornemissza Gergely “kerülőutas”, “furmányos” gondolkodású, és hasonló trükköző gondolkodás jellemzi a regény másik főszereplőjét, Jumurdzsákot is. Az ilyen jellegű megnyilvánulások jellemzőek a szerfüggők, illetve a szerfüggő közegben szocializáltak viselkedésére. A trükközés nem csak a két főszereplőjére, hanem a mű egészének tartalmára jellemző: a szereplők a legritkábban nyíltak, többnyire leplezett módon, hazugsággal igyekeznek érvényesíteni érdekeiket és elérni céljaikat. Az egyenesség és nyíltság csak Dobóra és magyar katonákra jellemző. A trükkös elme képzeletének szüleménye az egri várhoz vezető alagút, ahogy arra sem volt példa, hogy magyar védő törököket engedett volna be a várba – inkább volt jellemző a demoralizáló, engedetlen viselkedés, illetve az elégedetlenkedés a zsoldoskatonák részéről, vagy épp a szökési kísérlet.

A jellemek vonatkozásában a magyarokat gyengítő körülmény, hogy a magyarok a végső ostromot leszámítva “lágyszívűek”, akik a törököket “kímélik”, míg velük szemben a törökök következetesen kíméletlenek, alkalmanként pedig elrettentő céllal kegyetlenek is. Jumurdzsákot Gábor pap elengedi, ahogy Török Bálint is szabadon engedi a regényben azokat a törököket, akik legyőzik őt bajvívásban – miközben őt a török szultán soha nem engedte szabadon, sem a regényben, sem a valóságban. A műben a magyarok befogadnak egy törököt maguk közé: Jumurdzsák török társa magyar feleséget vesz feleségül, keresztény hitre tér át, és mikor a törökök elkapják, és látják, hogy török, besorozzák a seregbe, miközben ő magyarként viselkedik és magyarnak tartja magát.

A műben a török szultán Török Bálintot arra próbálja rábírni, hogy vegye fel a muszlim hitet, és ha ezt megteszi, akkor vezetőnek nevezi ki egy magyarországi területen. A magyar főúr erre a pálfordulásra nem hajlandó. Felnőtt ember ilyen jellegű árulása nehezen képzelhető el, ugyanakkor a törököknél gyakorlat volt a katonailag meghódított területeken kisgyerekeknek a vér szerinti szülőktől való elvétele vagy elrablása, akiket úgy neveltek fel, hogy a törökök érdekeit szolgálják feltétel nélkül. Miután felnevelték, illetve kiképezték őket, visszaküldték őket abba az országba, ahonnan származtak, és ott magas polgári vagy katonai pozícióba helyezték őket.

A mű értékelése:

A műben egy csapat “jó ember” összefog és közösen valami hasznosat tesznek, illetve figyelemreméltó, büszkeségre okot adó teljesítményt nyújtanak. Hasonló hőstettre ritkán van példa az irodalomban – ha történik is hasonló, akkor azt is csak viszonylag kevesen hajtják végre és csak lokálisan, azaz viszonylag szűk hatókörben, hősiességük eredménye pedig „nem túlságosan jelentős”, azaz nem bír „mélyreható” következményekkel. A mű tartalmát tekintve a ‘háttér’, azaz a törökök magyarországi hódítása, az egri vár ostroma, Török Bálint fogsága, illetve a műben szereplő magyar főurak és várbeli tisztek személye valós – minden és mindenki más azonban a műben kitaláció. A regény látszólag egy büszkeségre okot adó győzelemről szól, azonban ez a siker “alkalmi jellegű” és “átmeneti” volt – a háború megnyerésére az adott körülmények között semmi esély nem volt.

A művel összefüggésbe hozható hasonló alkotások:

Túlerővel szembeni sikeres harcról szól két fiúcsapat vonatkozásában Molnár Ferenc A Pál utcai fiúk cimű műve.

Trükkös megoldásokkal jár túl egy földesúr eszén és áll bosszút az általa elszenvedett sérelemért Fazekas Mihály Ludas Matyi című művének főhőse.

A külső ellenséggel szembeni sikeres fellépés motívuma a végkifejlete Arany János Toldi című művének.

Az őszinte szerelem, illetve a kényszerházasság alóli kibújás, valamint a lányszöktetés meghatározó motívumai Shakespeare Rómeó és Júlia című drámájának.

Záró megjegyzés:

A leleményességre épülő „betyáros” hadviselés végigkíséri a magyar történelmet: a törökök uralma alól a Magyarországot felszabadító és egyben elfoglaló osztrákokkal szemben a kurucok cselekkel próbáltak meg szembeszállni, majd a második világháború alatti német megszállás alól a Magyarországot felszabadító és egyben “ideiglenesen itt tartózkodó” orosz hadsereg tankjaival szemben az 1956-os népfelkelés idején az „utca harcias népe” csellel próbálta felvenni a versenyt – egy ideig sikeresen, de végeredményben sikertelenül. Egy szervezetlen és alig felfegyverzett “maroknyi csapatnak” egy szervezett és nagylétszámú fegyveres haderő ellen nincs esélye. „Alulról jövő kezdeményezésként” a harc helyett az elnyomók irányába az értelmes és érdemi vita, a problémabeláttatásra koncentráló hatékony kommunikáció, illetve a változtatás iránti elköteleződésre serkentést lenne célszerű erőltetni.

 

Utoljára módosítva: 2019. 10. 20.

 

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s